Napszúrás, hőguta

Hordjunk fejfedőt, tartózkodjunk a nagy fizikai megterheléstől, gondoskodjunk bőséges folyadékbevitelről! Súlyos zavarok támadhatnak, ha fölhevült testünk nem képes a felesleges hőmennyiségétől megszabadulni.

A közvetlenül a fejet érő erős napsugárzás napszúrást okoz, ha hosszantartó meleg miatt a szervezet hőháztartása zavart szenved és hőfelesleg jelentkezik, akkor hőguta lép fel. A napszúrás első jelei a vörös, forró fej, hűvös bőr, fejfájás, nyugtalanság, szédülés, émelygés, hányás és eszméletvesztés. Különösen a kicsi gyermekek veszélyeztetettek: a hajuk még alig nyújt védelmet és a fejbőrük is vékony.

Árulkodó jelek

A hőgutát a vörös fejről, a forró, száraz bőrről, élettelen arckifejezésről, tántorgó járásról, megemelkedett pulzusról és igen magas testhőmérsékletről (akár 42-44 °C) ismerhetjük fel. Ha túl sokat tartózkodunk a napon vagy erős fizikai munkát végzünk forró környezetben, az okozhatja a fenti problémákat, de a meleg és nagyon párás levegő együttese is hőgutához vezethet. A szervezet ugyanis elsősorban izzadással próbál a hőfeleslegtől megszabadulni, amelynek során a bőrfelületről párolgó víz hűti a testet; azonban ha a levegő közel telített nedvességgel, a párologtatás alig történik meg.

A védekezés magától értetődő: hordjunk fejfedőt, ne napozzunk túl sokáig, tartózkodjunk a túl nagy fizikai megterheléstől, gondoskodjunk a bőséges folyadékbevitelről!

Tünetek esetén azonnal cselekedjünk!

De ha már baj van, megjelentek a tünetek, azonnal vigyük a beteget árnyékba vagy hűvös szobába, lazítsuk meg ruházatát, biztosítsuk a megfelelő levegőcserélődést. A beteg hűvős helyen feküdjön megemelt felsőtesttel, hideg vizes kendővel borogassuk a fejét. Ha tud, igyon folyadékot, ebbe tehetünk egy pici sót a sóveszteség pótlására. Ha a beteg állapota 2-3 óra alatt nem javul, hívjunk orvost, mert nagyon súlyos esetben a napszúrás és a hőguta is halálhoz vezethet!