|
Rezi vára a Meleg-hegy 418 m magas dolomitgerincén áll. Helyén a vaskorban egy erődített telep volt.
Elsőként egy 1236-os dokumentumban említik Rezi községet zalai várföld néven. Majd egy 1255-ös feljegyzésben várjobbágyok földjeként tűnik fel.
A vár valószínűleg a tatárjárás után épült fel, Károly Róbert uralma alatt.
A legrégebbi részét alkotó úgynevezett lakótornyot Zlandus veszprémi püspök parancsára alakították ki.
A hegyről látni lehetett Tátika és Sümeg várát, Szent György-hegyet, Gulácsot és Badacsonyt egyaránt, így a kétemeletes torony, mely Tátika alsó váraként szolgált megfigyelési célokra kitűnően alkalmas volt. |
Egyháza 1550-ben a szántói vikáriához tartozik. Ekkor és később is helyben folyamatosan plébános működik.
A középkori gót templomát a török elpusztitotta.
A romos gót templom falmaradványain 1723-1746-között ujjáépitették.
Leégése után 1756-ban barokk stílusban Festetics Kristóf segítségével építették újjá.
1908-ban a barokk szentélyt lebontják és megnagyobitották latinkereszt alakban, és új sekrestyével látták el.
Temploma Szt. Lukács tiszteletére van szentelve.
Rezi 1773-ban magyar falu, tiszta katolikus lakóssággal. Anyakönyveket 1726-tól vezetik.
Filiái Nemesbük és Karmacs voltak 1756-ig, amikor Karmacs önálló plébánia lett.
Laky Demeter keszthelyi premontrei tanár egy másik tanártársával együtt az 1849-es szabadságharc bukása után a Rezi plébánia pincéjében bujtatta az akkori plébános. Innen hurcolták el őket.
Laky Demeter 8 évi várfogságot kapott és Olmücben raboskodott. |
|
A Rezi vár alatt van a Sikalikja-barlang, amelyben az őskortól egészen az Árpád-korig laktak. |
A szőlőhegyben 1786-ban kápolna állott, ami elpusztult.
A mai kápolnát e századfordulón építették román stílusban Szt. Donát tiszteletére. |
|
|
|
|
|
