|
A Magyar Nemzetközösség Emlékműve |
A Magyar Nemzetközösség Emlékműve
Helye: Kórházpark Festetics György tér felé néző oldala Molnár Jenő és Gerics Ferenc alkotása (1996)
Anyaga: márvány, acél
Állíttatta: Hévíz Város Önkormányzata, Állami Gyógyfürdő Kórház, BEFAG, FgKGP, KDNP helyi szervezetei |
A Hetednapot Ünneplő Adventista Egyház gyülekezete Hévízen mindössze 30 főt számlál, istentiszteleteiket azonban számos környékbeli település lakói is látogatják.
A szombati közösségi összejöveteleknek jelenleg a helyi általános iskola biztosít helyet. A gyülekezet tagjai az 1990-es évek közepén határozták el, hogy templomot építenek a városban, a szándék megvalósítása azonban sokáig váratott magára.
A létesítmény alapkövét 2003-ban helyezték el azon a területen, melyet a város önkormányzata térítés nélkül bocsátott rendelkezésükre, s a képviselő-testület anyagilag is segítette az indulást, hiszen 1 millió Ft-os támogatást biztosított.
A kivitelezés 40 millió forintos költségét egyháztagjaik valamint hazai és külföldi pártolók adományaiból teremtik elő. Jelentősen csökkenti a kiadásokat, hogy több építőipari vállalkozó csak az anyagköltséget számítja fel, a munkadíjtól pedig eltekint. Ugyancsak térítés nélkül készítette el a templom terveit Bocskai János, Hévíz város korábbi főépítésze.
A munkálatok jó ütemben haladnak, így várhatóan 2005 végén felszentelhetik templomukat a gyülekezet tagjai.
A 150 négyzetméter területű épület 120 főt tud majd befogadni. Az istentiszteleti hely magába foglalja a szószéket, a keresztelőmedencét és a karzatot. Ezen felül kialakítanak egy előadó- és egy közösségi termet, az emeleten helyet kap két apartman, s a lépcsőre rokkantfelvonót is felszerelnek. A gyülekezet azt tervezi, hogy a hitgyakorlás lehetőségén kívül a város közösségi életét gazdagító rendezvényeknek is otthont ad a templom.
Ennek jegyében például dohányzásról leszoktató programok, egészséges életmóddal és drogmegelőzéssel kapcsolatos előadások is várják majd az érdeklődőket. |
Hévíz legismertebb - a magyar művészettörténetben is számon tartott - műemléke az egregyi városrészben található középkori, római katolikus templom.
Feltehetőleg a XIII. században épült, s első okleveles említése 1341-ből maradt ránk.
A XVI-XVII. században tönkrement, ám 1731-ben helyreállították. 1965-ben az Országos Műemléki Felügyelőség restauráltatta a román stílusú falusi templomokat példázó épületet.
Egyhajós, egyenes szentélyű, nyugat-keleti fekvésű, kisméretű templom. Nyugati oldalának tornya, kettős és hármas ikerablakokkal épült. A hajó síkfödémes, a szentélyt fedő dongaboltozat barokk eredetű, a XVIII. századi helyreállítás emléke.
A templomot ma is a nemzedékek hosszú sora óta használt temető veszi körül. A török időkben elpusztult falu azonban néhány kilométerrel távolabb épült újjá, s ma már Hévíz városának része. |
|
Az 1848/49-es és az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve |
Az 1848/49-es és az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve
Helye: Moll Károly tér: Tornai Endre András alkotása (1991)
Anyaga: márvány, bronz
Állíttatta: Hévíz Nagyközség Önkormányzata |
Deák Ferencnek, a haza bölcsének állított méltó emléket Hévíz önkormányzata, amikor döntést hozott arról, felkérik Hévíz díszpolgárát, Marton László Kossuth- és háromszoros Munkácsy-díjas művészt, hogy készítse el a reformkor nagy alakjának egészalakos szobrát.
Az első független magyar kormány igazságügy miniszterét sétája közben ábrázoló köztéri alkotás a Deákról nevet kapott tér déli oldalán, nem messze a művelődési intézmény főbejáratától látható. |
|
Hévíz lakosai tiszteletük jeléül szobrot emeltek a súlyfürdő feltalálójának. |
|
Az emlékfákat a millecentenárium alkalmából ültették az anyaországban és az azon kívül élő magyarok. |
|
Evangélikus - Református Templom |
A hévízi evangélikus gyülekezet története 1926-ban - a keszthelyi missziói körzet megalakulásakor - hévízi (akkor még hévízszentandrási) lakos nem szerepelt a választási névjegyzékekben, de evangélikus istentiszteletet már tartottak a gyógyfürdő gyógytermében vasárnaponként, 10 órai kezdettel a fürdővendégek részére.
Az egyházkerület 1933-ban kiadott névtárában Hévízszentandrásnál 4, az 1940-es névtárban 6 evangélikus lelket tüntettek fel.
Mindezek mellett Hévízen már az 1930-as évek elejétől gyűjtés folyt templom építésére az ott üdülő evangélikusok és reformátusok körében.
A gyülekezeti élet utáni vágy nagyságát jelzi, hogy Szeghalmy Bálint műépítész a háború előtt több változatban tervet is készített közös protestáns templom építésére, és a kivitelezéshez a Vallás -és Közoktatási Minisztérium 500 pengőt adományozott. A terv megvalósításának a háború állta útját.
Az ötvenes évek végén ismét felmerült a templomépítés igénye és megindult a gyűjtés. 1974-ben lehetőség kínálkozott a használaton kívüli helyi zsinagóga megvásárlására, de a templomalapban lévő pénz a vételárat nem fedezte, az egyházi felsőbbség pedig nem adott hozzá anyagi segítséget.
A több évtizedes vágy teljesülésére csak az 1990-es években nyílt reális lehetőség. 1993-ban Hévíz képviselőtestülete a közös evangélikus-református templom építésére telket adományozott. 1994. február 10-én a Keszthely szórványaként nyilvántartott Hévíz 80 evangélikusa leánygyülekezetté alakult. A templomépítés elősegítése céljából a helyi reformátusokkak közös templomépítő és fenntartó alapítványt hoztak létre.
Az 1994. május 23-án ülésező közös presbitérium elhatározta, hogy a templomot Szeghalmy Bálint régi tervének korszerűsített változatában fogja felépíteni. A terv átdolgozását Zoób Mihály építész vállalta.
Az építkezés 1997. június 16-án kezdődött és másfél évig tartott. A templomszentelő istentiszteletet 1998. december 6-án tartották D. dr. Harmati Béla ev. püspök-elnök és dr. Márkus Mihály ref. püspök, illetve Smidéliusz Zoltán ev. esperes és Császár Attila ref. esperes szolgálatával.
A templom építéséhez szükséges több mint 31 millió forint az önkormányzat hozzájárulásából, a belföldi és külföldi egyházszervezetek, a Hévízre üdülni járó hívek, valamint a két gyülekezet tagjainak adományából jött össze.
2003. április 5-én új oltárképpel gazdagodott a hévízi templom. A szárnyas oltárkép Polgár Rózsa Kossuth -és Munkácsy-díjas kárpitművész alkotása. (A művész Harmati Béla ny. püspök felesége).
Az ünnepélyes avató istentiszteleten Ittzés János püspök hirdette az igét, az oltárképet Smidéliusz Zoltán püspökhelyettes szentelte fel. |
|
Az alkotás a büfésor előtti tér mellett található. |
Hévíz mediterrán jellegű mikroklímája a tó főbejáratához vezető Schulhof Vilmos sétányon érzékelhető leginkább.
A kora tavasztól késő őszig nyíló színpompás virágok, egzotikus örökzöldek mellett kiemelkedő jelentőségű a sétány mellett létesített platánfasor és azok a koros fák, melyet a platánokkal egyidejűleg ültettek - a kőris, a mocsárciprus, a kínai ősfenyő.
Az évi csapadékmennyiség 679 mm, s évente közel 2000 órát süt a nap. A kiegyenlített hőmérséklet miatt a nyári hőség mérsékeltebb, a tél viszont enyhébb. A
z évi középhőmérséklet 11,2 °C.
A fürdőhely levegője tiszta, por és páramentes.
A promenádot padsor övezi, megállásra, ráérős szemlélődésre késztetve az üdülővendégeket.
A sétány hangulatát köztéri alkotások sora teszi teljessé. (forrás: dr. Szarka Lajos Hévíz c. könyve) |
|
Gróf Festetics György mellszobra |
Gróf Festetics György mellszobra
Helye: Kórházpark Marton László alkotása (1994)
Állíttatta: Hévíz Város Önkormányzata |
Népművészeti hímzések a Díszítőművészeti Kör állandó kiállítása.
Népművészeti hímzések - A XIX-XX század ereklyéi - Balázs Antal játékmackó, színes fémdoboz, porcelán és rézvasaló gyűjteménye - állandó kiállítás. |
|
Hévíz Helytörténeti Múzeum |
A Hévízi Muzeális Gyűjtemény a város központjában, a sétálóutcában kapott helyet.
Az épület külső homlokzatát Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész Forrás című alkotása díszíti.
Az első emeleti múzeum a Fontana Filmszínházzal közös bejárattal közelíthető meg.
Állandó kiállításai (Hévíz története, Hévízfürdői emlékek, Dr. Moll Károly emlékszoba, Simon József kiállítása) mellett időszakos tárlatokat rendez, melyek a helyi, a hazai és az egyetemes kultúra szolgálatában mutatják be a képzőművészet ben született értékeket. |
|
Hévíz várossá avatásának emlékoszlopa |
Hévíz várossá avatásának emlékoszlopa
Helye: Moll Károly tér
Farkas Ferenc alkotása (1993)
Anyaga: márvány, bronz
Állíttatta: Hévíz Város Önkormányzata |
Hévízen a modern gyógy-idegenforgalom több mint 200 éves múltra tekint vissza. A város gondozottságáról, biztonságáról, vendégszeretetéről és az egész évben gazdag kulturális életéről híres.
A hévízi tó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes gyógytava. Hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. A 38 méter mélyen lévő forrásbarlangból másodpercenként 410 liter 40 C°-os víz tör a felszínre. Ennek a vízhozamnak köszönhetően a tó vize három és fél nap alatt teljesen kicserélődik, ezáltal folyamatosan tiszta marad.
A tó hőfoka a felszínen nyáron eléri a 37-38 C°-ot, és télen sem csökken 24-26 C° alá. Így egész éven át alkalmas a fürdőzésre.
A Hévízi tó geológiai ritkaság.
A gyógyforrás 7 méter vastag tőzegből tör a felszínre, kioldva belőle az értékes vegyületeket.
Vize kálcium és magnézium tartalmú hidrogén-karbonátos gyógyvíz.
A reumás és mozgásszervi betegek gyógyításában utánozhatatlan hévízi tó különleges egészségmegőrző ereje a gazdag ásványianyag-tartalomnak köszönhetően más betegségek gyógyításához is hozzájárul.
Serkenti a mellékvesékre ható hormonok termelését, így a szervezet saját anyagai csökkentik a gyulladást és a fájdalmat. A víz kedvezően hat a szervezet ösztrogénszintjére így a krónikus nőgyógyászati problémák kezelésében is hatékony lehet.
A fürdőzés során fellépő hidrosztatikus nyomás és a minden irányú mozgás ideális a vérkeringésnek, a kellemes hőfok pedig hosszú idejű fürdőzést tesz lehetővé.
A tőzeg alapú hévízi iszap, akárcsak a gyógytó, a maga nemében páratlan a világon.
Hatása hasonló a gyógyvízéhez, de annál jóval intenzívebb. Rádiumos hatása csillapítja a fájdalmat, nyugtatja az idegrendszert, serkenti a sejtregenerálódást és az anyagcserét.
Nyomelemeinek hatására a bőr bársonyos lesz, a többhetes kúra alatt normalizálódik a faggyúelválasztás, sőt a bioritmus is.
A Hévízi Szent András Reumakórházban az orvosok a komplex vizsgálatokat követően személyre szabottan állítják össze a kúratervet.
A kórházon kívül számos szállodában is szakszerű gyógyászati ellátásban részesülhetnek a vendégek, elegáns körülmények között pihenhetnek, gyógyulhatnak.
A kúra gyógyászati javallatai a mozgásszervi megbetegedések széles spektrumát ölelik fel: előnyösen alkalmazható reumatikus mozgásszervi megbetegedések, csontritkulás, degeneratív (kopásos) gerinc-/izületi megbetegedések, Bechterew-kór, gyulladásos izületi betegségek idült szakaszában, sérülések és mozgásszervi műtétek utókezelésére továbbá lágyrész-reuma, másodlagos izületi betegségek, krónikus, perifériás, az idegrendszerhez kapcsolódó, mechanikai okokra visszavezethető panaszok, izületi operációk elő- és utókezelése, porckorong műtéteket követő, krónikus, nőgyógyászati betegségek kezelésére.
A kezelések nem csak pillanatnyi javulást eredményeznek, hanem hónapokra megakadályozzák a fájdalmak kiújulását.
Nem javasolt azonban fertőző betegségek, rosszindulatú daganatok, szívelégtelenség, keringési zavar, trombózis és egyéb más vérképzőszervi betegségek, asztma, magas vérnyomás és terhesség esetén.
A Tófürdő nyitva tartási ideje:
Január-február: 9:00-17:00
Március-április: 8:30-17:30
Május: 8:30-18:30
Június-augusztus: 8:00-20:00
Szeptember: 8:00-19:00
Október: 8:30-18:00
November: 8:30-17:00
December: 9:00-17:00 |
|
Hévízi Szentlélek templom |
Épült: 1996-1999 Építtette: Bencsik Pál c. apát, esperes, hévízi plébános
Tervezete: Bocskai János keszthelyi építészmérnök
A hévízi új templom építését az indokolta, hogy a kommunizmus idején a Tófürdőnél lerombolt helyett, csak a város szélén engedélyezték új templomot emelését, melyre az akkori ideológiai és pénzügyi helyzet nyomta rá a bélyegét.
Bencsik Pál c. apát, plébános Úr, már idehelyezésekor (1989) felismerte a templom hátrányait, szűk, kicsi mivoltát.
Bővíttette több-kevesebb sikerrel, ám a templom rossz tervezése ebben gátolta. A további évek során bebizonyosodott, hogy még így is kicsi a befogadóképessége, hiszen a templombajárók létszáma folyamatosan növekedett.
Apát Úr kitartó és következetes kiállása találkozott Hévíz város vezetőinek támogatásával.
Így adódott a lehetőség, hogy a város egyik kiemelt helyén, az üdülőközpontban épülhetett fel az Isten háza a Szentlélek tiszteletére.
Az alapkövet 1996. május 27-én (Pünkösdhétfőn) Dr. Szendi József akkori veszprémi érsek szentelte meg, s Bencsik Pál c. apát, plébános helyezte el.
A templom két új harangját (Szent Péterről és Szent Pálról elnevezetteket) Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő mester öntötte, s 1998. június 1-jén (Pünkösdhétfőn) Dr. Márfi Gyula érsek szentelte meg, mielőtt végleges helyükre kerültek. A templom elkészültekor a régi templom két harangját is átköltöztették a tornyokba.
A templomot 1999. szeptember 9-én Dr. Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek szentelte fel.
A bazilikának is nevezhető - mintegy ezer fő befogadóképességű - impozáns templom stílusát nehéz meghatározni, hiszen a régi gótikus és a modern stílus elemeit ötvözi.
A templom hét tornya a Szentlélek hét ajándékát jelképezi (Bölcsesség Lelke, Értelem Lelke, Tudás Lelke, Jámborság Lelke, Erősség Lelke, Jótanács Lelke, Istenfélelem Lelke).
A templom felülnézetből egy kitárt szárnyú galambra is emlékeztet, amely szintén a Szentlélek egyik ábrázolásmódja. Mivel a templom belseje körcikk alakú, a hívek a lehető leközlebb kerülhetnek a liturgia központi helyéhez, az oltárhoz.
A tebernaculum felett látható kéz nélküli korpusz több, mint 150 éves. Így találta Bencsik apát Úr még káplán korában egy falusi templom tornyában.
A templom generálkivitelezője: Kovács Ferenc, hévízi építészvállalkozó volt.
A templom fa tartószerkezetét a velencei AGRO-KOMPLEX Csarnoképítő Kft. készítette.
A többi famunkák (oltár, padok, karzat, ablakkeretek stb.) Hegedűs András kisbucsai asztalosmester kezemunkáját dicsérik.
A színes ablaküvegeket helybeli művész: Simon Endre festette.
A tűzzománc keresztúti stációkat Morvay László képzőművész készítette.
Marton László Kossuth - díjas szobrászművész alkotása az Ecce Homo Íme az ember (Jézus Pilátus előtt) bronzszobor és a sekrestyeajtó mellett található Magyarok Nagyasszonya szintén bronzból készült szobor. Mindkét művet Bencsik Pál apát adományozta a templomnak.
A 3 manuális hangversenyorgonát a budapesti Aquincum Orgonagyár készítette.
A templom plébánosa 2000. augusztus 15-től: Kiss László esperes Úr.
Misék időpontjai:
Hétköznap: 7 óra 30
Szombaton:
nyáron 19.00, télen 18.00
Vasárnap: 9.00 valamint 16 óra 30 |
A városban 2000-ben állítottak emlékművet az egykori zsidó zsinagóga helyén.
Ez a hely nem csak a hajdani épület, hanem 18 hévízi polgár mementója is. |
|
Illyés Gyula portrészobra |
Illyés Gyula portrészobra
Helye: az Illyés Gyula Általános Iskola előtti tér Marosits István alkotása (1991)
Anyaga: bronz
Állíttatta: Hévíz Nagyközség Önkormányzata |
|
|
