Eredeti katalógusok alapján felújított 1880-as évek Európájában használatos öntöttvas kályhák, melyek 100-200 év közöttiek.
Jelen állapotukban a mai kor fűtéskövetelményeinek is megfelelnek.
A 400 darabos gyűjtemény különleges darabjai megtekinthetők.
Cím: H-8315 Gyenesdiás, Diótörő u. 16/2
Tel.: +36 83/314-581, +36 30/302-9495 |
A közel 150 éves regős típusú, kevésbé megőrzött díszes bálványos prést még Molnár Tamás nemeshetési polgár dédöregapja készítette.
Azóta egy pincében pihent, és most a három hegyközségi település határában található.
A prés szimbolizálja azt a hegyközségi múltat, ami még 50 éve is jellemezte a zalai Balaton-parti falvakat. |
|
Diási Havasboldogasszony templom |
A Havi Boldogasszonynak szentelt kápolnát 1894-ben építették egy korábban ott állott kápolna helyére Radits Ákos budapesti műépítész tervei alapján.
Az építési költségek nagyobb részét Dornyai Mihály hagyatékából fedezték.
Az építési anyagok egy részét Festetics Tasziló gróf adta, míg a felszerelés költségeit Diás lakói fedezték.
Az olasz reneszánsz stílusú, polikrom oltár Runggaldier József tiroli szobrász alkotása. (1914) |
A nagymező nyugati oldalán gyalogösvényeken juthatunk fel a Kerek-hegy legmagasabb pontjára, amelyen háromszintes kilátótorony emelkedik.
A 2000-ben újraépített Festetics kilátóból gyönyörű körpanoráma nyílik a Keszthelyi-öböltől a hullámos felszínű kisebb-nagyobb völgyek szabdalta hegyhátakig.
A Nagymezőről indul a 2001-ben felújított erdei tornapálya is, amely sportrendezvények helyszíne és számos iskola edzőklub teszi próbára a növendékeit.
Az 1300 m hosszú, 16 állomásból álló tornapálya várja a kicsiket és nagyokat egyaránt. |
|
Kerek-hegy, Kűmell (Ördög-szikla) |
A Kűmell a hegység nyugati részén levő, a Lőtéri utca felett meredeken emelkedő, közel 30 m magas páros dolomitszikla-fokának a neve, amely közvetlenül a falu fölé emelkedik.
Gerincét és a hegy nagy részét, több mint 50 éves feketefenyő állomány fedi.
Maguk a szikla fokok ember számára nehezen megközelíthetők, s talán ez tette lehetővé, hogy változatlan és háborítatlan növényzet alakuljon ki rajta.
Fokozottan védett növényei közül kiemelkedik a méhbangó és a homoki nőszirom évente mintegy 30-40 virágzó példánnyal. |
|
Nepomuki Szent János-forrás és szobor |
2000-ben a Szent János-forrást felújították: vállalkozók, és a Forrásvíz Természetbarát Egyesület restauráltatta a forrás felett álló 1828-ban állított Nepomuki Szent János szobrot, kibővített területen a parkosítás mellett számos emlékfát is ültettek.
A fák tövében elhelyezett emléktáblák őrzik Léczfalvi Sándor vízügyi mérnök - ő tervezte meg egykor a források hálózatba kötésének a rendszerét -, Darnay Dornyai Béla honismertető, valamint Talabér János papköltő emlékét. |
|
Pásztorház - Régészeti gyűjtemény |
Korábban tipikus, népi építészeti emlék.
A XIX. század közepén épült, mint a község csordásának szolgálati lakása.
Az Önkormányzat tulajdona, első részében utazási iroda működik, hátsó részében régészeti-helytörténeti gyűjtemény van kiállítva.
Ny: Könyvtár nyitvatartási időben (H-Cs: 13-17, P: 13-15.30), ill. bejelentkezés alapján.
Tel: +36/83 314-507, 312-737 |
Az akkor még Keszthelyhez tartozó gyenesi szőlőhegy lakói már 1807-ben elhatározták, hogy Isten tiszteletére kápolnát emelnek.
Ekkor bontották el a faludi Szent Erzsébet templom még álló romjait.
Az építéshez azonban nem járult hozzá a község akkori földbirtokosa gróf Festetics György, ezért a köveket a község polgárai eladták, árát kamatra eltették.
A gróf halála után fiához Festetics Lászlóhoz fordultak, aki nemcsak megengedte a kápolna építését, hanem építési anyaggal is támogatta azt, ehhez területet is adott.
Az egyházi tárgyakat és a templom összes felszerelését a gróf neje, a hercegnő és lánya Ilona grófnő készítették. A klasszicista stílusú templom másfél év alatt elkészült, 1826-ban Szent Ilona tiszteletére szentelték, ezzel állítva emléket László gróf Ilona lányának is.
A félköríves szentélye a hajóval egyező szélességű. Kétoszlopos kapuzata fölött timpanon és kis torony látható.
A kereszt a felszentelést követő évben került a toronyra. |
A Ló-hegycsoport egyik oldalában kis barlangnyílás húzódik meg, amelyet a környékbeliek évszázadok óta egyetemlegesen Vadlánliknak neveznek.
Nem más ez, mint egy emberkéz által kibővített széleróziós kőfülke.
A századforduló táján a helybéliek titkos pálinkafőző helyként használták.
A Nagymező felé haladva a Tücsökdomb aljában lévő feldiási csordakútig együtt haladó S és K+ jelzések közül, ha a sárgát választjuk, akkor egy meredeken emelkedő, vízmosásos úton juthatunk el ehhez a kőfülkéhez, de inkább emberkéz bővítette sziklaodúhoz.
A dombot több, mint 70 éves fekete fenyves fedi. |
|
|
